Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Élet-Kapu Természetgyógyászati és Holisztikus Rendelő

a5-szorolap-palmalevelek.jpg

 

        

Öreg lélek - fiatal lélek I.

Újra és újra gaz módjára nőttem
Hétszázhetven álarcot is magamra vettem
Ásványként haltam, növénnyé lettem,
Növényként pusztultam, állatként születtem,
Állatként is kimúltam, ember lett belőlem.
Ha halállal eltűnök, miért kellene félnem?
Ha legközelebb meghalok
Szárnyakat és tollakat viszek, akár az angyalok.
Ha majd az angyalok fölé szállok,
Amit el sem tudsz képzelni, azzá válok.
(Rumi)

 

 

A lélek vándorol életről-életre, így válva az életek vándorává. Előtte megannyi lehetőség, mögötte több ezer leélt élet. Tapasztalásait gyűjtögeti és halad valamilyen cél felé. Közben találkozik ugyanolyan társakkal, mint ő, egy darabig együtt haladnak, együtt keresik a lét értelmét, a létezőt. Majd új világ, új forma, új leszületés. Vajon az idő óceánjában sodródó lelkek csak emberi testben születhetnek le? (Már ez önmagában nézve is egy érdekes kérdés) Vajon csak a Földre lehet reinkarnálódni? Akkor talán elgondolkodtató az a tény, hogy bolygónk 4,5 milliárd éves, és mint tudjuk a kezdetek-kezdetén, még élet sem volt rajta. Jóval keletkezése után jött létre a felszínén egyáltalán olyan közeg, amiben elkezdődhetett az élet. Ezt az időpontot körülbelül 800 millió évvel ezelőttre teszik. Igaz ma már ez a dátum is kitolódni látszik, és ami még fontos, hogy az ember ezen a bolygón csak jóval később alakult ki. Az előember 1,6 millió éve, a mai ember pedig körülbelül 30 000 évvel ezelőtt jelent meg, ha minden igaz. (Többször is találtak olyan fosziliákat, csontokat, maradványokat, melyek arra engednek következtetni, hogy az ősemberek megjelenése előtt volt már emberi civilizáció a Földön. Fedeztek már fel szénbányászat közben szénbe ágyazott nyakláncot pl.)

Nézzük, hogy mit is jelent ez a reinkarnáció szemszögéből? Hozzávetőleg ennyi ideje reinkarnálódik az egyén emberként a Földön. Természetesen ebbe az időkorlátba is belefér egy-két testet-öltés. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy a lélek először ásvány, majd növény és állat képében születik le, mígnem egyszer emberi testben testesül meg, attól függően, hol áll saját fejlődésének skáláján. Ezen a folyamaton minden létezőnek végig kell mennie, mert csak ezek után inkarnálódhat humanoid képében. Ez azonban egy újabb kérdést vet fel. Ahogyan a tudat fejlődött, úgy szerveződött egyre összetettebb létforma, azért hogy megélhesse a létező önmagát, mint ember? Vagy ahogyan a biológiai élet egyre szervezettebb szintre került, a léleknek kellett fejlődnie lépést tartva a természettel? Lehettek ezek egymástól független folyamatok? Egyszóval azért volt biológiai robbanás, hogy mi, mint főemlősök élhessünk, tapasztalhassunk, vagy a tudatszintünk volt az, ami akaratlanul követte a természet fejlődését, változásait?

 

De mi van vagy lesz ezután? Vége? Ha a Föld megsemmisül, akkor az utazónak annyi? Befejezte ott ahol állt?

Addigra mindenkinek sikerül bejárnia az evolúciós ranglétrát és visszatalálni az eredethez? Tételezzük föl, hogy minden optimálisan alakul, akkor ameddig létezik a Föld, addig reinkarnálódhatnánk itt. Ez azt jelenti, hogy mire a Földanyánk élete véget ér, addigra mindenki képessé válik a megtisztulásra. Akkor csak addig van leszületés, amíg létezik a bolygónk? Ez a teremtés azon része, mely előre eltervezett, időben meghatározott megalkotónk. Így láthatjuk  az utunk végét, még akkor is, ha milliárdnyi évek vannak előttünk, de így legalább nyilvánvaló, kézzelfogható eredményt kapnánk, tudnánk meddig van időnk bejárni, ledolgozni  a karmánkat.

Mi történne akkor, ha az emberiség figyelmetlen és felelőtlen életmódjából adódóan keletkezne egy ökológiai katasztrófa, akkor mi lenne velünk?  Örök kárhozatra, bolyongásra ítéltetnénk?  Vagy van más eshetőség is?

A karma, mint egyetemes törvény, mint ok-okozat elve, érvényesülésre törekszik. Jó vagy rossz cselekedeteink hatásának vissza kell térnie hozzánk. De hogyan, mi módon megy ez végbe, ha már nem lesz hely, ahol testet ölthetnénk? Akik nem dolgozzák le addig a karmájukat, azokkal mi lesz? Egyszer csak vége és az ember önnön sorsát. ha nem teljesítette be, akkor eljön számára a végítélet napja? Azok a vándorok, akik nem fejezték be a dolgukat, nem tudták beteljesíteni önnön sorsukat, pokolra kerülnek? Vagy valóban van mindenki számára egy isteni kegyelem, mely akkor lép életbe, ha már Földanyánk nem tud otthonunkként tovább létezni. Segítségével a lélek a purgatóriumba kerül és itt meg kell bánnia bűneit ahhoz, hogy megtisztulva bekerüljön a paradicsomba.

 

Lehet, hogy az életek vándora számára Földanyánk csak egy állomás a mérhetetlen idő óceánjában, így megannyi földbolygó volt és lesz, mint az indiaiak szerint, akik egy Brahman nevű Istenről beszélnek nekünk. Ő, aki néha megnyilvánuló, néha meg nem nyilvánult, mint az univerzumunk, a „Nagy Bumm” előtt és után. Mikor megnyilvánult, létezik világegyetem, benne naprendszerek bolygók és minden más. Ezt hívják Brahman nappalának. Mikor meg nem nyilvánult, az az éjszakája, amikor nincs világegyetem, minden egy pontban van összezsugorodva. Ez végtelenül hosszú időt magába ölelő periódus, tekintve, hogy ennek az Istennek 100 ilyen nappala és 100 éjszakája van. Minden megnyilvánuláskor születhet életre alkalmas hely. Ilyen időtartományban nézve, jócskán van ideje a léleknek megtisztulni. Persze csakis akkor, ha ez a feltevés az igaz és nem az, hogy csak a Földön inkarnálódhatunk!

 

Nánási Andrea

Az életek vándora


 

  HOLDASSZONYOK MISZTIKÁJA (A szeretet nyelvei)

-A Hold, mint szimbólum: a tudattalan, az ösztön, a termékenység, fogamzás, szülés, szaporodás, fogékonyság, odaadás, fantázia, álmodozás, intuíció és az anyaság szimbóluma. A Holdnak nincs önálló fénye, a Nap fényét tükrözi vissza. A női ciklus is a Holdhoz kapcsolódik. Változékonyság hogy mit akar és kivel.

-Mi az, hogy HOLDASSZONY? Ez egy misztérium! Egy felismerés, egy megértés! A NŐ maga! Egyszerre megérteni minden fázit, ami egy nő lehet. A befogadást, ami a teleholdnál válik leginkább érezhetővé. A családi összetartozás alapját, ami a nők kezében van elrejtve. Ezért tartom fontosnak az önismeretet és a kommunikációt. Az önismeret útjára csak rálépni lehet. Ha mi magunk nem tudjuk elfogadni magunkat úgy ahogy vagyunk, akkor mit várunk másoktól? Ha mi nem tudjuk kifejezni magunkat, hogy várjuk, hogy más megértsen? Ha nincs bennünk elég empátia, hogy gondoljuk, hogy tudjuk, mi van a másikban?

-A nők rengeteget beszélnek, de az nem mindig kommunikáció. Van, hogy csak locsogás. Ahhoz, hogy jól tudjunk kommunikálni egy férfival, ahhoz tudnunk kell sok alapvető férfi és női gondolkodási különbséget!

-Hogyan kommunikáljunk egy férfival, hogy az úgy kommunikáljon velünk, ahogy mi azt szeretnénk?         Olyan, mintha egy másik országba utaznánk! Egy érdekes kirándulás. Csak nyitottan lehet csinálni, nem saját elvárásainkkal. Ez nem könnyű! Egyszerűen csak tájékozódunk a másikról. Amíg szerelmesek vagyunk, csak a kíváncsiság hajt minket, hogy minél többet tudjunk meg a másikról. De a szerelemben buktató van! Beleképzelünk olyat is, amit látni szeretnénk. Egóból. Mindenki a szerelemre vágyik. Pedig az igazi párkapcsolat kialakulásának esélye, a szerelem alábbhagyásával, a hosszú távú kapcsolatokban tud kibontakozni.

-A házasság a legjobb személyiségfejlesztő dolog. Ebben minden élethelyzet benne van! Amikor kiforrott egy kapcsolat, akkor tud igazán szárnyalni! (Bahái idézet: A férfi és nő olyan, mint a madár két szárnya. Csak akkor tud igazán szárnyalni, ha egyformán erős!) Ha azt akarjuk, hogy meghitté váljon a kapcsolatunk, akkor ahhoz, meg kell ismerni egymás vágyait és céljait. Ezt csak nyitott szívvel lehet. Elfogadva és békén hagyva a másik személyiségét. Ehhez tudatosan kell élnünk! El kell engednünk a hozott sémákat, a berögződéseket. Elsődlegesen azt fogjuk működtetni, amit otthonról hozunk. De a boldog párkapcsolat megér annyit, hogy megtanuljunk a másik nyelvén beszélni. Szeretetből!

Szeretném mindenki figyelmébe ajánlani a szeretetnyelveket, mellyel a legelfáradtabb kapcsolatainkat is újjá lehet varázsolni! Nincs az a boldog kapcsolat, amin ne lehetne még egy kicsit javítani!

 -AZ ÖT SZERETETNYELV:

-Férfi és nő, olyan, mint két ország, két különböző nyelvet beszélnek. Amíg szerelmesek vagyunk ezen könnyedén átsegít a rózsaszín köd. De hová tűnik el a szerelem a házasság után? Elsődlegesen azt a nyelvet fogjuk beszélni, amire a családban szocializálódtunk. Vagy így, vagy úgy. De meg lehet tanulni egy másodlagosat a párkapcsolat érdekében !

Szeretetnyelvek:

-Elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, testi érintés.                                                         Elismerő szavak: Köszönet, dicséret (ezt lehet a háta mögött is!) Bátorító szavak, kedves szavak, szelíd szavak-kérés.                                                                                                                                                                                  Minőségi idő: Együttlét-egymásra figyelés, meghitt beszélgetés, Személyiségtípusoktól is függ (holt tenger, csobogó patak) Közös tevékenységek-közös élmény (bármi)                                                                          Ajándékozás: Önmagunk odaajándékozása (a jelenlét fontossága), tárgyak amit a másik szeret.         Szívességek: minden nap elkötelezettnek kell lennünk, hogy tegyünk valamit a másikért. Nem lehet kényszer! Testi érintés: mindenki más érintést szeret, és más időpontban. Ez sokszor a szex, de nem feltétlenül csak az. Lehet csak egy ölelés elinduláskor, kézenfogva sétálás, szorosan együtt ülve tévézni a kanapén… Meg kell beszélni a társunkkal, hogy mire vágyik! Rengeteg dolgot kifejez. Ez igazi testbeszéd! Ha két ember nem fog kezet, ott rögtön tudni lehet, hogy valami nincs rendben! (Mindenről bővebben olvashatsz: Gary Chapman: Egymásra hangolva c. könyvsorozatában!)                                                                                                                 Nagyon fontos, hogy felismerjük saját szeretetnyelvünket! Ha mi nem tudjuk közölni, hogy mi hiányzik, akkor ne várjuk a másiktól, hogy az magától kitalálja! Mindenki a maga eszköztárából tud csak gazdálkodni!

A párkapcsolatban a legtöbb szexuális problémát nem az okozza, hogy elveszítettük vonzódásunkat egymás iránt, hanem a betöltetlen érzelmi szükségletek!

Ha nem is végzünk nagy kutatómunkát, több hónapos párterápiát, akkor is érdemes egyszer leülni, elgondolkodni és leírni, hogy nekünk mi a sorrend. Ezt célszerű kérni a társunktól, gyerekünktől is egy alkalmas pillanatban, esetleg játékosan, és ezeket megbeszélni, vagy kicserélni a lapokat. Már ez is hatalmas segítséget tud nyújtani a hervadóban lévő emberi kapcsolatokban.                                                                                                        A szeretet, a tudatos párkapcsolat döntés kérdése! Minden nap tartó munka, ami egyszer csak olyan igazi boldogsággal kezd megajándékozni, ami örökké tart, és messze túlmutat a lángoló szerelmen! Persze ezt is meg kell élni, hogy tudjuk mi a különbség!

Sokszor a társunk kedvéért olyat kell tennünk, ami nem az alaptermészetünk. Ne kényszernek fogjuk fel, hanem ajándéknak a szeretett személy számára! Soha se felejtsük el, hogy a másik is ugyanígy ajándékot ad számunkra, ha a kedvünkben akar járni. Ez a gyerekekre is igaz! (gondoljunk arra, amikor a kamasz fiú kiporszívózik vagy elmosogat az anyja kedvéért! Értékeljük dicsérettel, vagy ami az ő szeretetnyelve!) A legjobb, hogy ezek egymást generáló folyamatok, és végre pozitív irányba emelnek!

Csak döntenünk kell a boldogságunkért! Megbocsátani a sérelmeket, elengedni a múltat, és közben építeni a jövőt és ne nem marad más, csak a boldog jelen! Ha új és boldog világot akarunk magunk körül, akkor először magunknak kell elkezdeni építeni azt!

Kedves nő társaim! A saját boldogságunk és a családunk boldogsága a mi kezünkben van! Válaszd a szeretetteli kommunikációt, és tapasztald meg a hétköznapi csodákat!

Csajbók B. Márta
 
 

 

 

KI VAGYOK ÉN?

Mindenki hatalmas kérdése ez. Idő kell hozzá, hogy rájöjjünk! Élni kell az életet, esetleg meg is kell öregedni. Nagyon sok minden vagyunk, mire az ősvalónkat megtaláljuk. Ha, megtaláljuk!
Attól függ, hogy mit válaszolunk, hogy épp mi a legfontosabb az életünkben.
A kamasz ezt mondja: lázadó vagyok, iskolás, jövő felé tekintő, világhódító…
A fiatal felnőtt így szól: anya vagyok, karriert építő ember, művész…
Ezek szerepek, amiket felveszünk. Sok szerepet kell ahhoz megélnünk, hogy tisztuljon a kép. Egész életünkön át tartó keresés! Sok-sok szenvedés, lemondás és veszteség. Ez mindaddig tart, amíg a hagymahéjak le nem bomlanak, és a végén ott állunk csupaszon és egyedül. Ami félelmetesen szép és fájdalmas is egyben az, hogy EGYEDÜL.  Nem valakinek a valakije. A másik lényeges, hogy állunk! Az élet összes vihara átsöpör rajtunk, és mégis ÁLLUNK! Amikor a viharok és a veszteségek megerősítenek, amikor elfogy az utolsó kérdés is, AKKOR találjuk meg magunkat! Az ősvalónkat.
Ezt akármikor, csak úgy, nem érhetjük el, nem tanulhatjuk meg!
Ez a BEAVATÁS! Amit ember emberen nem végezhet el! Csak mi magunkon, ha be merjük vállalni.
Mert fel is adhatjuk örökre, vagy hosszabb-rövidebb időre. Ilyenkor „vetítünk” magunknak. Ezek az énkép védő mechanizmusok. Magyarul: homokba dugjuk a fejünket. Vagy más életét éljük, hagyjuk magunkat elnyomni, míg szét nem szakad valami.
 Senki sem mondhatja meg, hogy kik vagyunk mi!  Ezt csak a szívünkben érezhetjük meg. Talán szó sincs rá. Ez érzés! De olyan erős érzés, hogy biztosan tudjuk akkor és ott, hogy megtaláltuk amit kerestünk! Akkor sejthetjük meg, hogy kik vagyunk, amikor halljuk a belső hangunkat. Tudunk vele kommunikálni. Ehhez viszont csend kell! Külső és belső csend! Elvonulás. Ezt ritkán tehetjük meg. Sokszor viszont a sors hozza a csendet, az egyedüllétet. Akkor nincs más, csak szembenézni az életünkkel. Nincs tovább bujkálás! Ekkor megérzed! Meghallod! Sokszor riasztó, és fájdalmas. De érzed, hogy ez az amit kerestél, amit elveszítettél, vagy sosem tudtad. Érzed a belső erődet, az egységet önmagaddal! Érzed a belső bizonyosságot, és nincs több kérdésed… MEGÉRKEZTÉL!
Tudod, hogy ki vagy! Ezután mindig tudod, hogy hova kell visszanyúlnod, ha jönnek a viharok. Ez a belső erő, a biztonság, amit csak te tudsz megadni magadnak. Amikor már tudod, hogy senki támogatására sem szorulsz.
EZ AZ ERŐ BENNED IS BENNED VAN!

 

Cs.M.

 

 

A mandala: önismeret és öngyógyítás

A „mandala” szanszkrit szó, kört, középpontot jelent. Egyszerre ősi és modern, mivel minden korban és minden kultúrában megtalálható. Egy időtlen csoda, mely minden embert megállít egy pillanatra, és gondolkodásra késztet. Belemélyedünk, és szinte megáll az idő körülöttünk.  A lényege épp ez! Akár nézzük, akár készítjük egy időre kizökkenünk a hétköznapokból. Szinte elakad a lélegzetünk, és csak figyeljük. A mandala középpontja a „mélymag”, „mélytudat”, melyben hatalmas erő feszül. Hozzá tartozik a környezet, mely a személyiség teljességét mutatja meg. Ide tartozik a tudat, a személyes tudattalan, és egy nagy rész a kollektív tudattalanból. Lenyűgöz a harmónia és a hirtelen megjelenő belső csend. Épp ez volt a lényege a gótikus templomok rózsaablakainak a középkorban. Ezek csodálatos mandalák! A testileg, lelkileg megfáradt ember, aki vasárnap elment a misére és tekintetét az ég felé emelte, megfeledkezett mindenről, mikor a festett üvegen keresztül besütött a nap. Lelke emelkedett állapotba került és békére lelt. Az indián kultúrában gyógyításra is használták. Színes kövekből, gyógyfüvekből, mágikus tárgyakból, nagy kört formáltak a földön és a beteget abba fektették. Énekkel, zenével, tánccal vették körül, mely a gyógyfüvek illatával együtt, szintén egy módosult tudatállapotot eredményezett a gyógyítónak és a betegnek egyaránt. A tibeti kolostorokban meghatározott motívumokkal készítik a mandalákat. Sokszor a földön alakítják ki színes homokból. Miközben mantrákat énekelnek, lélekben segítik társukat, aki útnak indult valamilyen okból. Amikor az ügy elintéződött, elseprik a mandalát, ezzel is szimbolizálva a világ mulandóságát. A modern tudomány is alátámasztja, hogy relaxált állapotban könnyebben gyógyulunk, jobbak az élettani funkcióink. Ezt a gyógyító hatást fedezte fel Yung is, aki bevezette a mandala készítést a modern pszichoterápiába. Manapság nagyon népszerű terápiás eszköz. Kimutathatóan segíti különösen a pszichés betegségek gyógyulását. Nem kell hozzá rajztudás, mert a mandalakészítésnél lelki rezdüléseink szimbolikus formában jelennek meg. A kész alkotást megnézve, láthatjuk jelen állapotunkat képi formában! Árulkodnak a színek és a formák. A terapeuta előtt nem marad titok! Egy csodálatos utazás, egy játék az önmagunk megismerése felé vezető úton! Aki egyszer kipróbálta, újból és újból visszatér a rajzoláshoz.  Kedves Olvasó! Kezdj bele bátran! Megsúgom: már biztosan csináltál kezdetleges mandalát! Amikor 2-3 évesen belemerültél a színes ceruzák varázsába és csak rajzoltad a köröket, és a napocskákat… Igen! Ilyen egyszerű! A természet körülötted mid ezt tükrözi vissza! Vágj keresztbe egy narancsot, vagy nézz bele egy virágba! Tudom, hogy már el is képzelted és a mosoly ott ül az arcodon! J Ez a mandala, az önismeret és az öngyógyítás titka!

 Csajbók Márta

 


 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép



Elérhetőség

Nánási Andrea
06-30-639-69-67
nanasiandrea7@gmail.com
Magyar Mónika
06/30-33-55-775
magyar.monika1@gmail.com

Levelezőlista




Archívum

Naptár
<< Október / 2020 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 197476
Hónap: 1067
Nap: 36