Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Élet-Kapu természetgyógyászati és Holisztikus Rendelő
Melyik alapszemélyiség típushoz tartozunk?

Ez a teszt Florence Littauer „ Személyiségünk rejtett tartalékai” c. kiváló könyvében van leírva.Megtanulhatjuk belőle elfogadni - és élvezni - mindazt, amitől annyira különbözünk egymástól. A Személyiségünk rejtett tartalékai hasznos segédeszköz, amellyel megszépíthetjük életünket - és a környezetünkben élőkét is.

A következő teszttel megkaphatjuk a legalapvetőbb személyiség típusunkat. Ez a teszt nagyon fontos, nagyon sok mindent megtudhatunk magunkról, hogy miért viszonyulunk úgy az emberekhez ahogy viszonyulunk, miért végezzük el a feladatainkat úgy, ahogy végezzük őket, rájövünk milyen területeken javítsunk, hogy könnyebbé tegyük életünket. Mint az elején mondtuk, ahhoz, hogy egészségesebb életmódot alakítsunk ki magunknak, először a fejünkben kell tisztának lenni mindennek, ismernünk kell magunkat.
Tehát mindenki ragadjon egy nagy fehér lapot és egy ceruzát, és lássuk kik is vagyunk valójában! A következő felsorolásokból soronként válasszunk ki egy jellemzőt, ami legjobban illik ránk. Ne azt válasszuk ami jól hangzik, hanem ami tényleg minket jelképez. Ha nem tudunk magunk dönteni, nyugodtan kérjünk segítséget családtagjainktól vagy barátainktól, elvégre is ők mindennap "találkoznak" a személyiségünkkel. Ezek fontos pontok, az egészséges életmód érdekében csináljuk, tehát legyünk őszinték magunkhoz.

Legegyszerűbb, ha kinyomtatjuk ezt az oldalt, mert X-elgetni kell, majd a válaszokat átvezetni egy értékelő lapra. Ha kinyomtatjuk, könnyebb a dolgunk.

Először nézzük meg az Erősségeinket! (rakj X-et a rád vonatkozó típus mellé, soronként egyet válassz!)

Kalandvágyó
Alkalmazkodó
Eleven
Elemző
Kitartó
Játékos
Meggyőző
Békés
Behódoló
Önfeláldozó
Társas lény
Erős akaratú
Előzékeny
Megfontolt
Versengő
Megnyerő
Üdítő
Tiszteletteljes
Visszafogott
Talpraesett
Belenyugvó
Érzékeny
Magabízó
Tüzes
Tervező
Türelmes
Határozott
Előmozdító
Magabiztos
Keresetlen
Menetrendszerű
Tartózkodó
Rendszerető
Készséges
Szókimondó
Derűlátó
Barátságos
Hűséges
Mókás
Erélyes
Merész
Elragadó
Diplomatikus
Precíz
Vidám
Állhatatos
Kultúrált
Öntudatos
Idealista
Független
Semleges
Ösztönző
Közlékeny
Döntésképes
Fanyar
Elmélyült
Békítő
Muzikális
Aktív
Társaságkedvelő
Figyelmes
Fáradhatatlan
Beszédes
Megértő
Jó hallgatóság
Lojális
Vezető egyéniség
Friss
Megelégedett
Főnökösködő
Listaíró
Helyes
Perfekcionista
Kellemes
Eredményes
Népszerű
Életvidám
Vakmerő
Illemtudó
Kiegyensúlyozott

 Most a kevésbé kellemes rész, személyiségünk Gyengéi következnek:

 Fapofa
Szégyenlős
Magamutogató
Parancsolgató
Fegyelmezetlen
Érzéketlen
Fanyalgó
Haragtartó
Zárkózott
Sértődékeny
Ellenálló
Önismétlő
Szőrszálhasogató
Félős
Feledékeny
Kíméletlenül őszinte
Türelmetlen
Bizonytalan
Határozatlan
Közbeszóló
Népszerűtlen
Érdektelen
Kiszámíthatatlan
Szeretetlen
Csökönyös
Rendszertelen
Kielégíthetetlen
Habozó
Szürke
Borúlátó
Öntelt
Engedékeny
Lobbanékony
Céltalan
Vitatkozó
Távolságtartó
Naív
Elutasító
Izgága
Nemtörődöm
Aggodalmaskodó
Visszahúzódó
Munkamániás
Népszerűség hajszoló
Túlérzékeny
Tapintatlan
Félénk
Fecsegő
Kétkedő
Szétszórt
Hatalmaskodó
Levert
Következetlen
Befelé forduló
Intoleráns
Közönyös
Rendetlen
Szeszélyes
Motyogó
Manipulatív
Lassú
Makacs
Feltűnősködő
Hitetlenkedő
Magánakvaló
Rátarti
Lusta
Hangoskodó
Tunya
Gyanakvó
Indulatos
Szórakozott
Bosszúálló
Nyughatatlan
Húzódozó
Kapkodó
Megalkuvó
Gáncsoskodó
Körmönfont
Állhatatlan

Most, hogy mindenhova tettünk mondjuk egy X-et, át kell vezetnünk ezeket az eredményeket (X-eket) egy értékelő lapra. Az értékelő lap a következőképpen néz ki: (tegyünk X-et azok mellé a tulajdonságok mellé, amiket megjelöltünk az előbb)

Erősségek:
Népszerű
szangvinikus

Erőteljes

kolerikus
Tökéletes
melankolikus
Békés
flegmatikus
Eleven
Kalandvágyó
Elemző
Alkalmazkodó
Játékos
Meggyőző
Kitartó
Békés
Társas lény
Erős akaratú
Önfeláldozó
Behódoló
Megnyerő
Versengő
Megfontolt
Előzékeny
Üdítő
Talpraesett
Tiszteletteljes
Visszafogott
Tüzes
Magabízó
Érzékeny
Belenyugvó
Előmozdító
Határozott
Tervező
Türelmes
Keresetlen
Magabiztos
Menetrendszerű
Tartózkodó
Derűlátó
Szókimondó
Rendszerető
Készséges
Mókás
Erélyes
Hűséges
Barátságos
Elragadó
Merész
Precíz
Diplomatikus
Vidám
Öntudatos
Kulturált
Állhatatos
Ösztönző
Független
Idealista
Semleges
Közlékeny
Döntésképes
Elmélyült
Fanyar
Társaságkedvelő
Aktív
Muzikális
Békítő
Beszédes
Fáradhatatlan
Figyelmes
Megértő
Friss
Vezető egyéniség
Lojális
Jó hallgatóság
Helyes
Főnökösködő
Listaíró
Megelégedett
Népszerű
Eredményes
Perfekcionista
Kellemes
Életvidám
Vakmerő
Illemtudó
Kiegyensúlyozott

Erősségek összesen (számoljuk össze melyik oszlopban hány X van és oszloponként adjuk össze):

Népszerű
szangvinikus
Erőteljes
kolerikus
Tökéletes
melankolikus
Békés
flegmatikus
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 Ugyanez következik a gyengéinkkel. Úgyanígy vezesd át az X-eidet, erre az értékelő lapra:

Gyengéink
Népszerű
szangvinikus
Erőteljes
kolerikus
Tökéletes
melankolikus
Békés
flegmatikus
 Magamutogató
Parancsolgató
Szégyenlős
Fapofa
 Fegyelmezetlen
Érzéketlen
Haragtartó
Fanyalgó
Önismétlő
Ellenálló
Sértődékeny
Zárkózott
Feledékeny
Kíméletlenül őszinte
Szőrszálhasogató
Félős
Közbeszóló
Türelmetlen
Bizonytalan
Határozatlan
Kiszámíthatatlan
Szeretetlen
Érdektelen
Népszerűtlen
Rendszertelen
Csökönyös
Kielégíthetetlen
Habozó
Engedékeny
Öntelt
Borúlátó
Szürke
Lobbanékony
Vitatkozó
Távolságtartó
Céltalan
Naiv
Izgága
Elutasító
Nemtörődöm
Népszerűség hajhászó
Munkamániás
Visszahúzódó
Aggodalmaskodó
Fecsegő
Tapintatlan
Túlérzékeny
Félénk
Szétszórt
Hatalmaskodó
Levert
Kétkedő
Következetlen
Intoleráns
Befelé forduló
Közönyös
Rendetlen
Manipulatív
Szeszélyes
Motyogó
Feltűnősködő
Makacs
Hitetlenkedő
Lassú
Hangoskodó
Rátarti
Magának való
Lusta
Szórakozott
Indulatos
Gyanakvó
Tunya
Nyughatatlan
Kapkodó
Bosszúálló
Húzódozó
Állhatatlan
Körmönfont
Gáncsoskodó
Megalkuvó
 Ugyanúgy összesítsük soronként, ahogy tettük az előbb:
Népszerű
szangvinikus
Erőteljes
kolerikus
Tökéletes
melankolikus
Békés
flegmatikus
 
 
 
 

Ezután adjuk össze az egyes oszlopok erősségeinek és gyengéinek a végeredményeit (szangvinikus erősségei + gyengéi, kolerikus erősségei + gyengéi stb.) és már meg is kaptuk, melyik személyiség típus a meghatározó bennünk (amelyikre a legmagasabb pontszám jön ki). Ha elolvassuk a következő cikkeket, akkor abból azt is megtudjuk, hogy hogyan tudjuk kihasználni az erősségeinket és hogyan tudjuk ellensúlyozni a gyengéinket.

Mire figyeljünk, ha szangvinikusak vagyunk?

Néhány egyéni és mások tapasztalata, ötlet azoknak, akiknek szintén a szangvinikus a meghatározó személyiségtípusuk:

Szangvinikusnak lenni jó :) Bár ezt bármelyik személyiségtípus elmondhatja magáról, mert mindegyiknek meg van a maga előnye. Tehát milyenek is vagyunk mi szangvinikusok?

Mindig vidámak. Valószínűleg ez az egyik legnagyobb "fegyverünk". Mindig mosolygunk, mindig nevetünk, amikor csak lehet keressük a mókát, könnyedén észrevesszük az élet "apró örömeit". Azok vagyunk akik általában nagyon könnyen találnak barátokat, nagyon könnyen szóba elegyednek bárkivel. A szangvinikusoknak általában magával ragadó személyiségük van, egyszerűen vonzzák valahogy az embereket.

Talán az állandó mosolygás miatt van, ugyanis a mosoly ragályos, ha mosolyogsz valakire, az visszamosolyog rád és máris el lehet kezdeni beszélgetni valamiről.

Édesapám is szangvinikus személyiségtípus, emlékszem amikor együtt járt még nyaralni a család (mindig kempingezni mentünk, nekünk az volt a kedvenc időtöltés) és "elvesztettük édesapánkat", nagyon egyszerűen csak a leghangosabb "röhögés" után kellett menni a kempingben és már meg is volt.  Ha nem találtuk őt meg, ha elveszett, biztos, hogy valahol éppen beszélgetett vagy valakinek éppen segített valamiben. Tipikus szangvinikus.

 Ezzel két másik tulajdonsága is megmutatkozik a szangvinikusnak, kiválóan tud történeket előadni, mindig van miről beszélnie és egyáltalán nem fél a szerepléstől. Én is örököltem a szangvinikus személyiséget édesapámtól, egyik előnyöm belőle, hogy imádok prezentációkat tartani. Egyetemen amikor valamit elő kellett adni, mások olyan mélyre próbáltak süllyedni a padban amennyire csak lehet, én meg magamtól jelentkeztem, hadd szerepeljek egy kicsit. Ezért is, például ha olyan munkát vállalnak ahol gyakran lehet szerepelni, véleményt mondani, akkor az az egyik legjobb választás a szangvinikusoknak, mert mondhatni, egy velünk született előnyt használunk ki ilyenkor.

Egyik másik erőssége a szangvinikusoknak, ami szerintem egyben gyengesége is, hogy könnyen lelkesedünk a dolgok iránt. Erősség mert, nagyon könnyen beindíthat minket egy új project, egy új feladat amit el kell végezni, egy új munka, de gyengeség is, mert ugyanilyen gyorsan el is tűnik a lelkesedés.

Talán ez az egyik legnehezebb a szangvinikusoknak, valamire hosszabb ideig koncentrálni, rendezettnek lenni. Aki szangvinikus annak érdemes időbeosztást felállítani, rászoktatni magát arra, hogy priorizálja az elvégzendő feladatokat, leírja miket kell csinálnia és különböző technikákkal motiválja magát, önfegyelmet tanuljon. Nagyon fontos, hogy mivel mindig elfelejtünk dolgokat, írjuk le őket. Egyik ilyen dolog amit érdemes mindig leírni, mások neve!Ne felejtsük el az emberek nevét, mert ezzel rossz pontokat szerezhetünk! Személy szerint én a telefonomban az "emlékeztető" funkciót használom a legtöbbet. Mindig leírom a fontosabb eseményeket, nem kell megerőltetni magam, a telefonom majd figyel, hogy ne felejtsek el semmit! Szerencsés ha a szangvinikus személyisége mellé kapott még néhány kolerikus elemet, ha nem, háááát, kicsit nehezebb dolga lesz :)

Jó dolog, ha a társaság középpontjában vagyunk, és érdekessé tesszük a dolgokat, de figyeljünk arra, hogy ne nyomjunk el másokat! Mások is szeretnek szóhoz jutni, mások is szeretnek szerepelni, szeretnek fontosak lenni, ezért hagyjunk másokat is szóhoz jutni, beszélni. Egyszóval, tanuljuk meg befogni a szánkat, és ami nagyon fontos, ne vágjunk közbe a mások mondanivalójának!!!

 Ha kombinálunk néhány kommunikációs technikát, például a másokra való odafigyelést, mások beszéltetését, tehát meghallgatunk másokat, odafigyelünk másokra (amit természetesen imádnak az emberek) és mindeközben mi magunk is nagyszerű társaság vagyunk, mert viccesek tudunk lenni, mindig van valami érdekes hozzáfűzni valónk a témához, olyan nagyszerű beszélgető partnerek leszünk, hogy imádni fognak minket az emberek és keresni fogják a társaságunkat.

Arra még figyeljünk, hogyha történeket mesélünk, ne "színezzük ki" túlságosan amit mesélünk! Szangvinikusok nehezen jegyeznek meg adatokat, számokat, de ha lehet ne ferdítsük el túlságosan a dolgokat, mert nagyon hihetetlennek fog tűnni másoknak, és még azt is gondolhatják, hogy hazudunk. Sajnos nem mindenki ismeri fel, hogy ez csak pusztán a szangvinikus tulajdonság, nem hazudozás.

 Ha szangvinikus vagy, lehet észrevetted már, hogy mindig tele vagy feladatokkal. Valahogy mindig eszméletlen sok elintézni valód van. Ez már csak azért is van, mert mindig önként vállalunk feladatokat, mindig próbálunk másoknak segíteni és ezért néha összesűrűsödnek a dolgok. Édesanyám, aki mellesleg békés flegmatikus és tökéletes melankolikus, mindig próbált "visszafogni", hogy ne vállaljak annyi mindent, számára teljesen érthetetlen volt, miért jó az nekem, hogy egész nap rohangálok a városban, és alig vagyok otthon. Ez egy másik dolog amit érdemes észben tartani. Kicsit kapcsolódik megint az időbeosztáshoz...Tudjuk, mire és mennyi időnk van és tanuljunk meg visszautasítani kéréseket. Ettől mások nem fognak minket utálni stb, ők is megértik, hogy nincs mindenre időnk. Nem is egészséges ha mindennap reggeltől estig rohangálunk, tanuljunk meg lazítani egy kicsit!

 Szangvinikusokról elmondható, hogy nagyszerű emberek, könnyen szereznek barátokat, könnyen kommunikálnak, szeretnek szerepelni, de oda kell figyelniük másokra, meg kell másokat is hallgatniuk, összeszedettebbé, rendezettebbé kell válniuk, egyszóval, kicsit felnőni :)

 
 
 
Mire figyeljünk, ha kolerikusak vagyunk?

Erőteljes kolerikusak. Lássuk milyen erősségekkel és gyengékkel rendelkeznek és mikkel lehet rajta, javítani.

Az erőteljes kolerikusaknak és népszerű szangvinikusaknak van néhány közös tulajdonsága. Mindkét típus beszédes, verbális, nyitott típus. A szangvinikus megnyerő, másokat magával ragadó tulajdonságai, valamint a kolerikus típus vezetői, „manipuláló” képességei nagyszerű vezetőket csinálnak ezekből az emberekből. Ha ez a két típus ötvöződik valakiben, az a csúcs ilyen szempontból. A kolerikus egyéniség már magában is nagyszerű vezető, mindig mindent elér amit szeretne és feljut a csúcsra. Politikusok nagy része kolerikus személyiség. Ezek a tulajdonságai azonban, egyben a hátrányai is, ahogy a többi személyiségtípusnál is.

Miért szokták mindig mondani, hogy az erőteljes kolerikus olyan nagyszerű vezető? Nem csak arról van szó, hogy előre tör, mindenen átgázolva és eléri amit akar. Ettől még nem lenne jó vezető, inkább csak egy önfejű ember (ami egyébként általában egy tulajdonság és problémája az erőteljes kolerikusaknak).

Amiért olyan jó vezető az a többi tulajdonságában rejlik. Ilyen például, hogy lételeme a változás, boldogan köszönti az új dolgokat. Bármi történik mindig hozzá tud szokni az új dolgokhoz és nagyon gyorsan feltalálja magát.

Egy másik tulajdonsága, hogy nagyszerű szervező. Nem is kell tudnia, hogyan működik valami, nem kell ismernie a szabályokat, magától kiosztja mindenkinek a megfelelő feladatot, munkát és menedzseli az embereket. Az ilyen emberek, azok akik szeretnek mindent elérni, lépésről-lépésre leírják mit kell csinálni és hogyan, utána addig csinálják amíg nem érik el. Magamról tudom, mint félig-meddig kolerikus, a feladatok megszervezése lételemünk közé tartozik. Nem lehet úgy elkezdeni valamit, hogy ne írnám le mit kell csinálni, hogyan és milyen lépésekkel. Ez hozzátartozik a „játékhoz” nálunk.

Egy nagyszerű tulajdonsága még a kolerikus személyiségnek, hogy ha valamilyen akadállyal szembenéz azt megakarja hódítani. Amíg egy szangvinikus feladja egy akadály után, gondolván, hogy túl nehéz, vagy egy flegmatikus egy egyszerű vállrándítással elintézi, addig a kolerikus összegyűjti az erejét és addig üti azt, amíg el nem tűnik. Az akadályok csak fokozzák a lelkesedését. Ezért is érnek fel könnyebben a csúcsra mint mások. Ha valakiben a szangvinikus és kolerikus személyiségtípus ötvöződik érdekes belső harcok alakulhatnak ki az akadályokkal való találkozásokkor, meg hosszabb lélegzet-vételű célok elérésekkor. A szangvinikus gyors hangulat változása és a kolerikus kitartása, kis belső bonyodalmakhoz vezethet.

Természetesen a hátrányok is ezekből az előnyökből jönnek. Parancsolgató, túlságosan rendezett, okoskodó és irányítási vágy él benne. Ezek pontosan azok a tulajdonságok, amit mások nem szeretnek (mondhatjuk utálnak….)

Egy teljesen kolerikus személyiségnek, a társas kapcsolatokban ezekkel a dolgokkal van a legnagyobb problémája.

Először is az irányítás vágy…Ne akarjunk mindig mi a főnökök lenni. Ne akarjuk másokra rá erőszakolni az akaratunkat és még véletlenül se manipuláljunk másokat. Pozitív ráhatást gyakorolhatunk, de a manipulálással vigyázzunk. Főleg, ha még szangvinikus tulajdonságaink is vannak… Nagyszerű tulajdonság, ha jól tudjuk irányítani az embereket, de vigyáznunk kell, hogy ezt ne érezzék direkt fenyegetésnek és parancsolgatásnak. Tanuljunk meg néhány könnyű pozitív ráhatási technikát, hogy a beszélgetéseinket és irányítási vágyunkat „simábbá” tegyük. Valamint, nyugodtan fogadjunk el tanácsokat másoktól is. Igen, másoknak is lehetnek jó meglátásaik. Édesapámról tudom (akiben több kolerikus hajlam van, mint szangvinikus vagy bármi más), hogy módszeresen képes hülyének nézni másokat. „Ááá miért értene hozzá…”, vagy „Persze, majd pont ő tudja, hogy mit jelent ez meg az…”. Igen! Lehet, hogy pont annak az embernek van egy jó meglátása, egy jó ötlete vagy javaslata. Sohasem lehet tudni. Ezért egy nagyon fontos dolog a kolerikusaknak, hogy tanulják meg, hogy másokat is engedjenek szóhoz jutni!

Gyakoroljunk egy kis türelmet másokkal! Azért mert valaki nem dolgozik annyit mint mi, még nem jelenti azt, hogy lusta fráter, egyszerűen ő nem munkamániás (kolerikusak nagyon jó munkamániások tudnak lenni).

Ne adjunk mindig mindenkinek tanácsot, ha csak nem kérnek rá! Emberek nincsenek oda érte, ha megpróbálják őket kioktatni, beleszólni a dolgaikba, mivel úgy gondolják ők is tudják irányítani azokat. Ebből adódik a következő dolog amin javíthatunk: ne próbáljunk meg mindig okoskodni, nem feltétlenül kell, hogy mindig mindenben igazunk legyen!

Tanuljuk meg, hogyan lehet pozitív szavakkal és okos technikákkal a másik tudtára juttatni, ha valamit nem jól tud, ha valamiben nincs igaza. Kommunikációs technikák elsajátítása nagyszerű segítség a kolerikusaknak!

Egy másik probléma, amit előbb már említettünk, a munkamánia. Ez igazán kapcsolódik az egészséges életmódhoz. Hiába végzünk el minden teendőt nap mint nap, hiába valósítjuk meg a kitűzött feladatokat, érjük el a céljainkat, ha 45-50 évesen szívrohamot kapunk… Az élet nevű játéknak nem ez az értelme.

Tanulj meg néhány lazító légző-technikát, építsd be az óránkénti 10 perces pihenőt a mindennapjaidba és tanuld meg okosan beosztani az idődet, megfelelő mennyiségű lazítással! Küld magad kényszer pihenőkre! Néhány havonta kötelezd magad egy kis szabadságra, és tanulj meg hétvégenként lazítani, valamilyen szabadidős elfoglaltságot találni. Egy sportot, egy harcművészetet, egy hangszert, egy képzőművészeti elfoglaltságot, valamit ami segít ellazulni. Próbálj ki akár több dolgot. Ne érezz bűntudatot, ha nem dolgozol reggeltől estig, tanuld meg a 80/20-as szabályt használni (Időbeosztás tanfolyamban bővebben olvashatsz róla), és okosan végezni el a teendőket.

Mindent összefoglalva a kolerikus személyiség nagyszerű vezetői képességekkel rendelkezik, jó szervező és irányító, mindig célra tőr, csúcsra jut, de észben kell tartania, hogy a csúcson elég magányos lehet egyedül az élet…

Mire figyeljünk, ha melankolikusak vagyunk?

Lássuk milyenek a melankolikusok... Mint a többi személyiségtípusnak, nekik is megvannak a kiváló tulajdonságaik és néhány kevésbé nagyszerű is.

Tökéletes melankolikusoknak az egyik legnagyobb erősségük az analizáló képességükben rejlik. Kitünően látnak a dolgok mélyére, meg tudják vizsgálni a problémák okait, megoldásokat hoznak fel, meg is oldják a problémát. Addig dolgoznak valamin ameddig el nem érik az eredményt. Ez a folyamat azonban különbözik a kolerikusokétól.  A kolerikusok is addig dolgoznak amíg el nem érnek valamit, de ők inkább a "Csináljuk, gyerünk, gyerünk!" hozzáállással, mondhatni "nyers erővel" törnek előre.

A melankolikusok kielemzik a helyzetet, megvizsgálják több szempontból és utána nyugodtan megvalósítják a dolgokat. Ezért érdemes például olyan munkát választani, ahol a precizitás, az apróságok észrevétele nagyon fontos. Például valamilyen tervező munkával kapcsolatos. Egy példának ott lehet az esküvői tervezők munkája. Itt nagyon fontos, hogy minden a helyén legyen, minden úgy legyen tökéletesen ahogy a mennyasszony elképzeli stb. Építészek között is nagyon sok melankolikus van, mivel ők a nyugodt elemző magatartásukkal,  megfontoltan kimagaslóan jó épületeket tudnak létrehozni.

A melankolikus tipikusan a semmiből képes nagyszerű dolgokat teremteni. Befelé forduló személyiségek, művészetre és szépségre is nagyon fogékonyak, ezért is van, hogy a legtöbb költő, festő, szobrász stb. mind-mind melankolikus személyiségtípusúak. Ugye, nagyszerű, hogy vannak melankolikusok? A költők, festők és művészek nagy része nem élne és meg lennénk fosztva attól a sok gyönyörű költeménytől és műtől amiket ők készítettek, ha nem volna ilyen személyiségtípus.

Ez a befelé forduló tulajdonsága azonban egy kis (na jó, néha nagy) hátrányt is jelenhet a társas kapcsolatainál. Egyszerűen azért, mert inkább elkerüli a felesleges locsogást. Nagyon céltudatos személyiség. Szeret rögtön a lényegre térni, nem érdekli a felesleges maszlag, mint például a szangvinikusokat, akik órákig tudnak beszélni mindenféle számukra érdekes, mások számára inkább hülyeségeknek tűnő témákról.

Sajnos ez a befelé fordultság később, főleg idősebb kor felé, átfordulhat egy ilyen sajnálkozó, "mindenki utál engem" magatartásba. A melankolikusok ezt nagyon jól csinálják. Szinte keresik a kisebb-nagyobb hibákat, mások tevékenységeiben (ugye, nagyon jól tudnak analizálni dolgokat...), amikbe bele magyarázzák, hogy azok az Ő személyük ellen irányuló törekvések. Ezért néha kész művészet melankolikussal együtt élni. Szangvinikusok különös hátrányban vannak. Saját tapasztalat, tudom miről beszélek.

A probléma itt az, hogy míg a melankolikus eszméletlenül rendezett, mindent szeret a helyén tudni (ezt a maximumig csinálja, mindennek meg van a helye, mindennek meg van a sorrendje stb.), addig a szangvinikust ezek a dolgok úgy különösen nem hozzák lázba. Mivel egy szangvinikus mindig mindent széjjel hagy, nem figyel a részletekre, és könnyen elfelejt dolgokat, a melankolikus ezt úgy érzi, hogy őt akarják idegesíteni, és ilyenkor egy kisebb düh rohamot kap. Megoldás: Szangvinikus legyen egy kicsit rendezettebb (ismerje ki, mi idegesíti fel a melankolikust), melankolikus legyen egy kicsit lazább.

Egy másik tulajdonság amin a melankolikusoknak jó javítani, az az állandó szomorúság, búval-béleltség. A szomorú arcot, á-l-l-a-n-d-ó panaszkodást az emberek kevésbé szeretik, ezért hajlamosak az ilyen embereket elkerülni. Ezért is érezheti a melankolikus, hogy nem szeretik, ellene vannak. Erre oda kell figyelni, mert nem annyira jó a kapcsolatainak.

Valamint a melankolikusok, mivel mindig rendezettek, elemzőek, szeretnek magas mércét állítani másoknak. Ha melankolikus szülők vagyunk például, figyeljünk rá, hogy esetleg egy flegmatikus vagy szangvinikus gyerkőcnek ne tegyünk túl magas mércét, mert nem fogja jól érezni magát. De ugyanígy igaz ez a barátainkra, ne kergessük őket őrületbe az állandó megjegyzéseinkkel.

A másik oldalon ez a tulajdonság egy nagyszerű előny is lehet, mivel nagyon jó elemző szemünk van melankolikusként, könnyen tudunk másoknak segíteni, észrevenni olyan dolgokat, amikkel a másiknak problémája van, csak Ő nem látja. Ezért nagyon jó javaslatokat tudnak tenni problémákra és megoldásaikra a melankolikusok.

Lehetne még oldalakat írni a melankolikusokról is, de a lényeg: Ők is egy nagyszerű személyiségtípus a maga erősségeivel meg gyengéivel, szeressük őket! ;)

 
 
Mire figyeljünk, ha flegmatikusak vagyunk?

Kiegyensúlyozott, nem enged a szélsőséges érzelmeknek. Nem nyilvánul meg sokat, de ha valami munkát adnak neki elvégzi csöndben, és precízen. Nem árad belőle a pozitív hozzáállás, de a negatív dolgok sem kedvetlenítik el. Nagy vonalakban ilyen a flegmatikus személyiség.

Belőle is jó vezető lehet, mert szorgalmas és egy kis segítséggel (mert igazából magától nem hajt sikerre, nem akar szerepelni, inkább a csendes, na meg nagyon lassú típus, aki meghúzódik a háttérben)  könnyen a csúcsra juthat, már csak azért is mert könnyen kijön az emberekkel. Ez az egyik legnagyobb erőssége. Nem szerez haragosokat útközben, nem csinál ellenséget másokból a nyomulásával (mint ahogy például egy kolerikus személyiség) és nem nyom el másokat a szereplés vággyal, ahogy egy szangvinikus tenné.

Ezért is jó vezető, és szeretnek az emberek alatta dolgozni mivel nem noszogatja és erőlteti rá a gondolatait az alkalmazottaira, hagyja őket dolgozni a kedvük szerint. Ezt az emberek becsülik és szorgosan dolgoznak alatta.

Tehát az egyik legnagyobb erőssége a flegmatikusnak, hogy nagyszerűen kijön az emberekkel, a vitás feleket is könnyen kiengeszteli mivel nagyon türelmes, meghallgat másokat és időt ad mindenkinek aki kér tőle. Mondhatni nagyon jó diplomata. Szelíd és elegáns stílusa van általában, kellemes társalgó, kellemes hallgató. Míg másoknak tanulni kell a kommunikáció fortélyait, technikákat, addig egy flegmatikusnak ez egy természetes adottsága.

Nagyon türelmes személyisége van, emiatt könnyebben kezeli a stresszt is, nem idegesíti fel magát minden apróságon, nincsenek érzelmi kilengései. Kiegyezik azzal, amit hozott az élet.

A flegmatikus személyiségnek nem olyan a hozzáállása, hogy mindenhol a jót látja, igazából nincsenek annyira pozitív kijelentései, nem látja rózsaszínben a világot, de a rossz dolgok sem kedvetlenítik el, Általában csinálja amit mondtak neki, bár elég lassan, meg nehezen kezd neki.  Nem tör előre mint egy rakéta, csak szépen lassan, de azért halad, hogyha valaki sokat noszogatja.

Nagyon jól kijön a környezetével, eltűri a változásokat, könnyed személyiség. Nem erőlteti rá a véleményét és gondolatait másokra, inkább megy az árral, még ha néha ez azt is jelenti, hogy nem az történik amit ő akar. Ezért is annyira jó barát, és kedvelik mások.

Míg a szangvinikusak népszerűek és szórakoztatják az embereket, mindig a középpontban vannak és senki nem unatkozik körülöttük és ezért kedvelik sokan őket, addig a flegmatikusak azért „népszerűek” mert szelídek, nyugodtak, türelmesek és nagyon jó hallgatók. Pontosan ezért kedvelik az emberek, mert kiönthetik neki a szívüket, mindig meghallgatja őket.

Ez egyébként egy nagyon fontos kommunikációs „technika”, egy fontos tulajdonság amit mindenkinek el kéne sajátítani, tehát, hogy odafigyelünk másokra, meghallgatjuk őket. Az emberek nagyon szeretik ha elmesélhetik a bajaikat, „szerepelhetnek” valakinek, és a flegmatikusaktól ezt mindig megkapják.

Igazság szerint a „népszerű” szó egy flegmatikus esetén nem a legjobb választás, mert általában a háttérben marad, sokan nem is ismerik. Például egy iskolában vagy egy munkahelyen könnyen megeshet, hogy néha a „semmiből” jön elő és jut egy vezető posztra, pontosan azért, mert nem szerzett ellenségeket út közben, mindent jól megcsinált amit kellett neki, és nem nyomult túlságosan az elképzeléseivel. Csak ott volt a háttérben és csinálta amit mondtak neki.

Na ennyi jó után, már nagyjából ki is derülhet, hogy milyen negatív tulajdonságai vannak egy flegmatikus személyiségnek, amiken lehetne kicsit javítani.

Lehet, hogy a sok pozitívum között nem tűnt ki, de a békés flegmatikus egy elég lusta személyiség. Mindig fáradtnak látszik, és magától nem igazán kezd bele a munkába. „Ej rá érünk arra még” típus…Ha nem noszogatják és nem mondják meg neki mit csináljon, akkor marad egy helyben. Első jó tanács: Kezdd el irányítani a saját életedet és aktivizáld magad!

Igaz, hogy kedvelik az emberek mert kiönthetik neki a lelküket, de azt ne várják egy flegmatikustól, hogy majd szórakoztatja őket. Egyszerűen jó hallgató és tényleg ennyi. Nem fog vicceket mesélni, nem fog őrülten jó hétvégi programokat kitalálni. Inkább megkérdi tőled mihez van kedved, és ha nem túl megerőltető az ötlet akkor bele megy és csinálhatjátok.

De fontos kiemelni, hogy nem túl megerőltető és nem neki kell kitalálni. Ha más nem hoz fel ötleteket, akkor a flegmatikus inkább csak otthon ül és élvezi az édes semmittevést. Gondold el amikor két flegmatikus összekerül. Na, ott nem sok minden fog történni.

Ez az egyik negatívum amire oda kéne figyelni, hogy aktivizálják magukat. Néha napján találjanak ki valami újat, próbáljanak ki valami újat, csináljanak valami újat. Egy kicsit lelkesedni kell.

Az, hogy olyan jó barát abból is adódik, hogy nem vitatkozik, próbálja elkerülni a nézeteltéréseket, mondhatni halad arra amerre a legkevesebb baj és akadály van. Ezzel az a baj, hogy eszméletlen profi szinten műveli, olyannyira, hogy ha nem irtó szükséges nem is kommunikál.

Bárki csinálhat mellettünk bármit, mert ha flegmatikusak vagyunk, elintézzük egy „ühüm”-mel. Ez igazából csak később egy párkapcsolatban lehet probléma (de akkor nagyon), mert nem beszéljük meg a problémákat (nem csak a problémákat, hanem gyakorlatilag semmit) és a kapcsolat csak úgy-ahogy megy előre, pusztán azért mert nem firtatjuk a problémákat annak ellenére, hogy vannak. Aztán egyszer csak pár év után a flegmatikus úgy dönthet, hogy unja az egészet, összepakol és elmegy.

Ebből következik a másik baja, hogy sokáig nem dönt semmiben. Na nem azért mert gyenge akarata van, hanem inkább azért, mert nagyon lusta. Mivel nem akar akadályokba ütközni, nem akarja megerőltetni magát, ezért inkább félre rakja a döntést, hogy ne kelljen szembe nézni semmivel. Halogatja a dolgokat. Ha nem dönt, akkor nem kell a következmények miatt aggódnia sem…

Másik ok, amiért előfordul, hogy nem hozunk döntéseket, hogy nem akarunk konfliktusokat, mivel azok megint csak megerőltetők lennének. Ha megkérdezik, mit szeretnénk, kólát inni vagy narancslevelet, azt mondjuk, mindegy, amelyik nyitva van.

Mindent összevetve, a flegmatikusak is nagyszerűek, akárcsak a többi személyiségtípus és nélkülük sem lenne olyan jó a világ amilyen. Arra kell figyelni, hogy változtassanak az állandó lustaságon, próbáljanak lelkesedni a dolgokért (legalább heti egyszer valami újért), fejezzék ki az érzelmeiket, kommunikáljanak, mondják meg nyugodtan ha valami nem tetszik és hozzanak gyakrabban döntéseket, nem kell halogatni az eseményeket…

 

Két évvel ezelőtt hallottam egy hawaii-i terapeutáról, aki egy teljes osztálynyi közveszélyes őrültet gyógyított meg anélkül, hogy valaha találkozott volna bármelyikükkel. A pszichológus egy-egy beteg kórlapjának tanulmányozása után önmagában kereste, hogy hogyan teremtette annak a személynek a betegségét. Ahogy önmaga gyógyult, úgy gyógyult a beteg is.


Részlet Győri Jutka:  Új Mágikus Terápia - avagy a Teremtés naplója című könyvből:

    "Mi az a Ho'oponopono?"

  "Ha valaki először hallja ezt a szót, azonnal mosolyog! Hát nem varázslatos? Nem érti senki, de mosolyog, és legbelül valami furcsát érez. Valahogy azonnal a szívébe zárja, már csak a szó is valami titkot sejtet, egy titkot, amit magunkban hordunk. Könnyedséget sugall, felhőtlen boldogságot, amit alapból azonnal elutasít a legtöbb ember, mondván, hogy ilyen nem létezik. Mégis megérinti a lelkét, mosolyog, és titkon szomjazza, sóvárogva óhajtja a szeretetet, mert már maga sem tudja mikor és hogyan, de már régen elvesztette önmaga szerethetőségének hitét.

  A ho'oponopono egy resztoratív folyamat a csoporton belüli harmónia megteremtésére, a csoportkonfliktus megoldására. A kapcsolatok gyógyítását szolgáló, egyensúlyt visszaállító spirituális technika. Lényegében a vita rendezése. A család - vagyis a gyermek: a belső én, az anya: a tudat és az apa: a spirituális szemlélet és a természetfeletti hatalom kapcsolatának helyreállítása. Saját gondolataink tisztítása a körülöttünk levő emberekkel, helyzetekkel, a körülöttünk levő Világgal kapcsolatban.  Belső családunk, a gyermek az anya és az apa együtt az isteni Teremtő erő. Ez a hármas egység alkotja identitásunkat. Az ember legfontosabb feladata, hogy megtalálja saját identitását az Univerzumban, de nem felfedezni kell, hanem meghatározni és kibontakoztatni. Újra és újra megteremteni életünket, saját magunkat. Minden amit mondasz, vagy teszel vágyadhoz, kapcsolódik. Ahhoz a dicsőséghez, amit meg akarsz tapasztalni. Vele van, vagy ellene, de soha nincs vége, mert mindig újabb és nagyobb felé törsz. Ebben a folyamatban elérhetővé válik az erő, a mágia, elérhetővé válik Isten.

  A Ho'oponopono alapja: megbocsátani önmagunknak. Önmagunk teljes elfogadása és feltétel nélküli szeretete.

  Célja: kapcsolatba lépni Istennel. Tudatosan átélni a teremtés folyamatát.

 Ennek feltétele: a 100%-os felelősség vállalása, vagyis annak elismerése, hogy minden probléma a tudatalattiban elraktározódott emlékekben rejlik. A problémát a fájdalmas emlékek, személyek, kapcsolatok, helyek, dolgok jelentik. A probléma gyökere a belső családi harmónia hiánya, vagyis a kiegyensúlyozatlanság. Ami a problémát okozta nem a Te hibád, de a Te felelősséged, mert nincs olyan, hogy kívül, minden belül van, ami kivetítődik és tapasztalatoddá válik. Nézz befelé és nyilatkoztasd ki ezt a felelősséget azzal, hogy bocsánatot kérsz Önmagadtól. Ebben a folyamatban megtisztul, semlegesítődik a negatív energia  és ezzel együtt megtisztulnak a Világodban levő dolgok is, mert Világod a tudatalattid része. Minden hibát ki tudsz javítani, ami már megvan, és minden hibát el tudsz hárítani, mielőtt megtörténne.

  Az értelem nem tudja megoldani ezeket a problémákat, mert azt, az érzelem kezeli. Nem kell elemezni ezeket, mert az érzelmek tárháza - belső gyermekünk, Isten ajándéka, ami tisztít. Ő tudja mi történik Veled, tehát közvetlenül Istenhez kell fordulni és kérni, hogy korrigáljon, tisztítson. Belülről lásd magad! Engedd el az ego várakozásait és azt ami van, hagyd, hagy menjen és tedd lehetővé, hogy ez a szeretetteljes folyam elárasszon, idézd meg magadban a szeretetet! Egyszerűen, erőlködés nélkül, könnyedén.

  Mindössze annyi a dolgod, hogy ismételd ezeket a mondatokat:

  Szeretlek.  Sajnálom.  Kérlek bocsáss meg.  Köszönöm.

  A sorrend nem számít, csak ismételd, ismételd, ismételd, addig, amíg az energia tiszta nem lesz. Csak mondogasd magadnak, hiszen senki mással, csak saját magaddal van dolgod. A Te felelősséged!

  Mit jelent mindez? ....

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép



Elérhetőség

Nánási Andrea
06-30-639-69-67
nanasiandrea7@gmail.com
Magyar Mónika
06/30-33-55-775
magyar.monika1@gmail.com

Levelezőlista




Archívum

Naptár
<< Október / 2020 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 195968
Hónap: 765
Nap: 29